Pocahontas - Messze hív a nagy folyó

Mert a víz arca mindig változó
És egyre más a nagy folyó
Így soha nem is léphetsz bele kétszer
Az emberek nem élhetnek így
Az élet másra jó, de tudás nem ér fel a bölcsességgel.

Messze hív a nagy folyó
Érzem messze hív a nagy folyó
Taszít és vonz
Messze hív a nagy folyó, hogy szárnyat bont
Haza ér a szív és nem lesz gond
Az álom olyan ringató
Messze hív a nagy folyó.

Mesél..rólad mesél..

De érzem kint a fák között a vízesésen messze túl
A dobszó lelkem gyökeréig felzeng
Az a rendes fickó férjem lenne
Aki meg is véd
És nem hiszi, hogy más kell aki megment.

Messze hív a nagy folyó
Messze hív a nagy folyó
Taszít és vonz
Messze hív a nagy folyó, és elsodor
Partja távol áll a tenger szól
Túl azon mi látható
Messze hív a nagy folyó
Messze hív a nagy folyó.

Válasszam a járt utam
Büszkén, mint a dob ha zeng
Férjem lesz e nagy Cocun
És feladjam a végtelent vagy vársz e még
Hol eggyé válsz velem ott ahol a folyó hív.